Ki hinné, hogy hol bukkantam a Hunyadi János keserűvíz nyomára

2018. január 21.

Ki hinné, hogy hol bukkantam a Hunyadi János keserűvíz nyomára.

 

hjanos

Minap, pakolás közben akadt a kezembe

Nem kezdek a híres keserűvíz történetébe,  inkább elmesélném egy utazásom különös “felfedezését”. 1993 telén , zöldfülűként Francia-Guyanában jártam. Egy isten háta mögötti aranymosó táborban tengettem napjaimat.  Kényelmes volt, hiszen a tábor  vadászainak kosztján éltem, semmi másra nem volt dolgom, minthogy reggeltől estig – éjszaka is- az erdőt járjam. Sokadik túrám során, a sűrű dzsungel olyan részéhez értem, ahol a növények elrendeződése azt sejtette, hogy valamikor megbolygathatták a területet.  Rövid nézelődést követően, földből  kiálló, zöld üvegdarabokon akadt meg a szemem. Gyors “ásatást” követően, régi üvegek tucatját szabadítottam ki a sárból.  Egy kivételével jelzés nélküli beazonosíthatatlan üvegek voltak.  Ennek az  üvegnek az alján lehetett kitapintani a betűket, de annyira agyagos volt, hogy összeolvasni nem lehetett.  Így hát magammal vittem a táborba, ahol a közeli vízfolyásban alaposan lesikáltam.  Miután letisztultak a betűk, többször neki kellett rugaszkodnom az olvasásnak, mert nem hittem a szememnek. Az üveg alján a következő felírat díszelgett: “SAXLEHNER – HUNYADI JÁNOS – BITTERQUELLE”

 

A típust nem tudtam tökéletesen beazonosítani, de valamikor az1900-as évek elején gyártották ezeket az üvegeket. Tehát  még  jócskán működtek a hírhedt fegyenctelepek – kedves regényhősöm “Pillangó” sem tette  még lábát a területre –  amikor ez az üveg  már Francia-Guyanában volt.

Kik hozhatták ide? Szökött fegyencek? Kalandorok? 1850-ben már találtak aranyat a területem.

 

aranyasok

Aranymosók 1993